Bio borok egy misztikus helyről

Bio borászat Steigler

(Sopron)

„A mi filozófiánk az, hogy ha beérkezik a szőlő, az útját egy kicsit igazgatjuk, de a bor, az szépen megszületik.”

A Pozsony – Ruszt – Sopron borvidék egyik meghatározó részén, a Fertő-tó közelében beszélgettünk a Steigler pincészet borászával Varga Tamással.

Az interjúból több mindent megtudhatunk a borvidékről a hely misztikumáról. Bio borászat, ez abban mutatkozik meg, hogy próbálják nem bántani a kártevőket, kórokozókat, hanem távol tartani, elkergetni. A gyomnövényeket pedig kikapálják mechanikus úton. A filozófiájuk, hogy ne egy monokultúrát tartsanak itt életben, hanem egy biodiverzitás működjön, egy organikus közeg. A szőlő érintés nélkül tud átalakulni borrá. A borokat sokáig érlelik, hordóba teszik, mindent a maga természetes útján. Több díjnyertes boruk is van.

Mi az, ami az egyedi jellegét adja ezeknek a boroknak?

Köszönöm szépen, először is az leszögezném, hogy megszületnek a borok, tehát nem mi állítjuk elő, hanem hagyjuk őket megszületni. A mi filozófiánk az, hogy ha beérkezik a szőlő, az útját egy kicsit igazgatjuk, de a bor, az szépen megszületik.

Magáról a borvidékről – az egykori Pozsony – Ruszt – Sopron borvidék (a határok miatt most már csak soproni borvidékről beszélünk), régen ez egy nagy fehérboros borvidék volt. Viszont a filoxéra-vész, majd az első a második világháború után, az államosítás során sokkal egyszerűbb volt bőven termő kékszőlővel beültetni a környéket, ezért vált Sopron ezután a Kékfrankos fővárosává, hiszen ezután szinte az egész területen Kékfrankost termeltek. Nekünk az a célunk, az elhatározásunk, hogy visszahozzuk a fehérszőlő fajtákat. Legfőképp a Zöld veltelinit,  a másik régi fajtánk pedig a Furmint. Az első írásos emlékek (már 1230-ban)

a soproni borvidéken korábban említik a furmintot, mint Tokajban, (itt csak több száz évvel később). Ez nem azt jelenti, hogy Tokajban később volt a szőlő, hanem azt, hogy mi nyertünk az írásos formában a Furminttal. Egy teljesen más világot, más formáját mutatja a Furmint, mint amit megszoktunk. Magyarországon általában a Furmint vulkanikus területekről jön, mint Tokaj, Somló vagy a Balaton. Itt vissza is térek arra a terroirra, ahol mi vagyunk. Sopron egy csillámpalás terroir, az altalaj az mindenhol csillámpala, ez egy sokkal régebbi, egy 20 millió éves kőzet, a mészkő pedig utólag került rá a Pannon-tenger kiszáradásával. Mi egy bio borászat vagyunk, ez abban mutatkozik meg, hogy próbáljuk nem bántani a kártevőket, kórokozókat, hanem távol tartani, elkergetni. A gyomnövényeket kikapáljuk mechanikus úton. A mi filozófiánk célja, hogy nem egy monokultúrát tartunk itt életben, hanem egy biodiverzitás működik, egy organikus közeg. A területünkön madárfészkeket raktunk ki, darázs garázsokat vagy ízeltlábú áttelelőket helyeztünk ki. Megpróbáljuk az egész szőlő ültetvényüket egy ilyen kis őserdővé varázsolni.

A szőlő érintés nélkül át tud alakulni borrá. A borokat sokáig érleljük, hordóba tesszük őket. A friss fehérborokat is legalább 8-10 hónapig, tehát próbáljuk azt a természetességet visszahozni, amit elődeink hagytak ránk. Nem kell novemberre új bort erőltetve létrehozni, hanem mindent a maga természetes útján.  Letisztulnak a boraink, természetes úton átszűrődnek, tehát nem kell bántanom palackozás előtt.

Milyen fajta borokat készítesz, tudom, hogy van egy Kaméleon elnevezésű borsor is.  Miért éppen Kaméleon, talán változtatja az ízvilágát ez a bor?

A Kaméleon az a birtokborunk, tehát ahogy egy kaméleon, mindig alkalmazkodik a körülötte lévő világhoz, felveszi a színét, a bor is minden évben magával hordozza annak az évnek az összes tulajdonságát. Tehát ha szárazság volt, vagy esős volt az évjárat. Azért neveztük a bort kaméleonnak, mert minden évben mást mutat ez a házasítás, hiszen nem tudjuk minden évben ugyanazt termelni, ugyanis a természettel dolgozunk.  A vörös vagy a fehér Kaméleon bemutatja azt az évet, amikor megszületett, például a 2019 – es vörös Kaméleon a 2019-es évjárat összes tulajdonságát magával hordozza. Ez a kettő házasításunk van. A többi borunk az fajtabor, tehát fajtánkként érleljük, palackozzuk le őket. A fő fajták a Kékfrankos, mégis Sopronról beszélünk, a fehér oldalról pedig a Zöld veltelini és a Furmint.  Emellett vannak a világfajták, például a Pinot noir mindegyikből pár ezer palack, de a fő irány a Kékfrankos, Zöld veltelini, Furmint ez a fő csapásvonal.

Több díjnyertes bor is van? Melyek ezek?

A Furmintunk és a Kékfrankosunk Berlinben a Berliner Wine Trophy versenyen aranyérmes lett, a fehér Kaméleon és a Zöld veltelini hordós érlelésű borok pedig aranyérmet kaptak a VinAgora a magyar borversenyen.

Rólad néhány szót, tudom, hogy megfordultál több helyen külföldön is, komoly tapasztalatokkal rendelkezel, ezért ilyen jók a borok?

Én mindig hangsúlyozom, hogy ők itt vannak, megszületnek. Persze kell, hogy gazdája legyen az egésznek. Hát igen, én két évig dolgoztam Kaliforniában, voltam kint Új-Zélandon két különböző évben, a leghosszabb időt Ausztriában töltöttem 6-8 évet.  Amikor jött ez a lehetőség, hogy ezt a 14 hektárnyi területet tudok működtetni, mondtam, hogy elég a külföldről, hazajövök. Itt meg tudom valósítani az álmaimat és nemcsak az én álmaimat, de van egy tulajdonos, akinek vannak még nálam is nagyobb álmai és ebben tudom őt segíteni.

A Steigler pincészet kiváló bio borai elérhetőek a www.spajz.sk oldalon.